Szervezetfejlesztők és tanácsadók számára
Hat orvos története
Hat orvos áll egy kolerás beteg ágyánál, aki épp az imént halt meg. Mindegyikük a halál valódi okát próbálja megfejteni.
Az első így szól: „A fertőzést a kolera bacilus okozta.”
A második válaszol: „A valódi ok a legyengült immunrendszer volt. A beteg környezetében sokan kapcsolatba kerültek a vírussal, de nem betegedtek meg, vagy felépültek hamar.”
A harmadik szerint a halál oka a feldolgozatlan érzelmi feszültség volt: „Ez az ember nem tudott megbirkózni negatív érzéseivel, ez megbontotta a lelki egyensúlyát, és ezáltal legyengült az immunrendszere.”
A negyedik másként látja: „Nem maguk az érzelmek okozták a bajt, hanem a bátorság hiánya, hogy szembenézzen velük. Az irigység, gyűlölet, félelem vagy féltékenység mind lehetőséget adnak a belső fejlődésre, ha tudatosan átalakítjuk őket. Ez az átalakító képesség valójában életerőt serkentő.”
Az ötödik orvos isteni rendet lát a háttérben: „Mindenkinek megvan a maga ideje. Ennek az embernek egyszerűen lejárt az ideje.”
Végül a hatodik orvos, aki Paracelsus nézőpontját képviseli, így szól: „Ahogy az ember öt úton betegedhet meg, úgy öt úton is gyógyulhat. Az orvos dolga, hogy mindegyiket megismerje és figyelembe vegye a gyógyításnál.”
Bevezetés
Az előszóban bemutatott megközelítés szoros összhangban áll a Jövőképző tanácsadóinak értékeivel és munkájával – akik a vezetők és szervezetek támogatását egy teljes emberképre alapozzák. Az emberi tapasztalat minden dimenzióját felölelve olyan tudatos és megújuló jövőért dolgoznak, amelyben a fejlődés valóban mélyről indul. Módszertanuk élő példája annak, hogyan válhat ez az integratív szemlélet gyakorlati valósággá a szervezeti világban.
A szervezetfejlesztés területén számos módszertan létezik. Kevés azonban az olyan megközelítés, amely ennyire átfogó és mélyen emberközpontú volna. Ez a szemlélet az embert többdimenziós és céltudatos lényként kezeli – nem egyszerűen új tartalmat, hanem egy teljesen más látásmódot kínál. A következőkben feltárjuk, mitől különleges ez a fejlesztési szemlélet, és hogyan alkalmazható a szervezetfejlesztők, coachok és tanácsadók számára, akik valódi, belső átalakulást szeretnének kísérni.
1. Szemlélet, nem módszer
Ez a megközelítés nem egy hitrendszer vagy zárt elméleti rendszer, hanem egyfajta észlelési szemlélet. Arra hívja a szakembereket, hogy az embert, a társadalmi rendszereket és a fejlődési folyamatokat szélesebb és mélyebb nézőpontból szemléljék. Ez a látásmódbeli elmozdulás különböző területeken alkalmazható – többek között az orvoslásban, oktatásban, mezőgazdaságban és természetesen a szervezeti munkában is. Ott a leggyümölcsözőbb, ahol „kapcsolati szolgáltatást” nyújtunk.
2. Az ember mint jelentésalkotó lény
A szemlélet középpontjában az ember nem mint gépezet vagy eszköz áll, hanem mint értelmet kereső, fejlődni képes lény. Ez a szemléletmód konkrét következményekkel jár abban, hogyan tervezünk folyamatokat, hogyan értelmezzük a konfliktusokat, hogyan működünk vezetőként, és hogyan támogatjuk a fejlődést. Az a gondolat, hogy minden gondolat formáló erővel bír – akár evolúciós szinten –, gyökeresen új értelmet ad a „fejlesztésnek”. A gondolkodás az egyik legfőbb fejlesztő eszközzé alakul.
3. A gyógyítás öt szintje
Ez a szemlélet öt különböző rétegét különíti el az emberi létnek – ezek mindegyike releváns a szervezeti fejlesztésben is:
- Fizikai szint: Ahogy az orvoslásban, itt is megjelenhetnek „tünetek” – ezek lehetnek strukturális, működésbeli vagy rendszerszintű egyensúlytalanságok.
- Életerő (vitalitás) szintje: A ritmusokhoz, szokásokhoz és fejlődési folyamatokhoz kapcsolódik. Van-e egészséges ritmus a munkában és a folyamatokban? Fejlődnek-e az emberek és a folyamatok?
- Érzelmi (kapcsolati) szint: A szervezet érzelmi kultúráját, a kapcsolatok minőségét, a bizalom vagy félelem jelenlétét tükrözi.
- Identitás (önvaló) szint: Az önazonosság, autonómia és tudatos akarat területe. Ide tartozik a vezetői fejlődés, az önreflexió és a hiteles döntéshozatal.
- Lélektani / céltudatos szint: A legmélyebb réteg, amely az ember vagy közösség belső irányultságával, világszemléletével és értékrendjével kapcsolatos. Mi az lencse, amin keresztül a világot szemléljük?
Ez az ötszintű modell lehetőséget ad a tanácsadónak arra, hogy a teljes rendszerre rálásson, és annak minden szintjén képes legyen támogatni a változást.
4. Önfelelősség és fejlődés mint alapelvek
Ez a módszer abból indul ki, hogy az egyén nem pusztán külső hatások eredménye, hanem aktív résztvevője és alakítója saját fejlődésének. Ez szervezeti szinten az önismeret, a belső növekedés és az önvezetés fontosságát hangsúlyozza mint a kultúraváltás alapjait. A tanácsadó nem kész megoldásokat hoz, hanem kíséri az embereket és közösségeket a felelősség és az alkotó jelenlét felébresztésében.
5. Biográfiai szemlélet
A fejlődés itt nem lineáris vagy életkorhoz kötött folyamatként jelenik meg, hanem életritmusok és archetípusos életszakaszok rendszerében. Szervezetekre alkalmazva ez segít felismerni, hogy egy csapat, projekt vagy vállalat hol tart a saját élettörténetében. A válság így nem bukásként, hanem átlépési küszöbként értelmezhető – a megújulás lehetőségeként.
6. A megértés kultúrája
Az átalakulás alapja a mély megértés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy teret teremtünk a figyelmes meghallgatásra, láthatóvá tesszük a rejtett mintázatokat, és hiteles, teremtő párbeszédeket alakítunk ki. A tanácsadó szerepe így nem a megjavító, hanem a tanú és az integráló, aki segít tisztábban látni és kapcsolódni.
7. A Kerekasztal forma
A magányos vezetés és az egyszemélyes hősök kora lejárt. A jövő a közösségeké és a csapatoké, amelyek közös felelősséggel, kollektív intelligenciával és valódi együttműködéssel alkotnak. A Kerekasztal forma a hierarchikus irányításról a részvételi vezetés felé való elmozdulást jelenti, ahol minden hang számít, és a döntések a kölcsönös meghallgatás, bizalom és elszámoltathatóság terében születnek. Ez egy olyan út, amely nemcsak a vezetés módját alakítja át, hanem azt is, ahogyan emberként egymáshoz viszonyulunk.
Zárszó: Ember által, az emberrel, az emberért
Ami ezt a szemléletet igazán jellemzi, nem egy technika, hanem egy létmód – a jelenlét minősége. A tanácsadó nem kívülálló, nem „fölötte áll” a rendszernek, hanem társként van jelen: alázattal, tisztelettel, kíváncsisággal és törődéssel. Azok számára, akik nem csupán változást, hanem valódi átalakulást keresnek, ez a megközelítés nem gyors megoldást kínál – hanem egy mély, emberi utat.