A közösségalkotás szellemi alapjai előadássorozat

I. Bevezetés és célkitűzés

• A beszélgetés kerete és módszertana

II. Az ember hármas tagozódása: Test, Lélek és Szellem (emberkép) – 00:48

• A szellem elvesztése az idő során, a konstantinápolyi zsinat hatása
• Emberkép: A test-lélek-szellem hármasságát az emberen ránézésre észrevenni:
  Látjuk a test hármas tagozódását, fej – törzs – végtagok,
  ismerjük a bennük működő érzékszervi- és idegrendszer, a ritmikus rendszer és az emésztési- és végtagrendszer hármasát,
  és ezeket könnyen megfeleltethetjük a lelki erőknek, a gondolkodás – érzés – akarat hármasságának.

III. A hármas tagozódás a közösségekben – 03:09

• Gazdasági szféra (test): Az együtt-működést a közös munka hozza létre.
• Szociális szféra (lélek): Együtt-érzés hozza létre. A csoportdinamika, szimpátia és antipátia erőinek hatása a közösségre.
• Kulturális – szellemi szféra (szellem): Együtt-gondolkodás hozza létre.

IV. Monokultúra vs. Sokszínűség – 04:58

• Sokszínű kultúra előnyei a monokultúrához képest

V. Szabadság, Egyenlőség, testvériség mint gyógyító princímiumok – 05:18

• A szabadság, mint gyógyító erő a szellemi szférában
• Az egyenlőség, mint gyógyító erő a szociális szférában
• A testvériség, mint gyógyító erő a gazdasági szférában
• A gyógyító princípiumok keveredésének következménye (öl, butít, nyomorba dönt)
• A gyógyító princípiumok tudatosítása a közösségek gyakorlatában

VI. Átmeneti korszak – miből, mibe? – 16:02

• A vérszerinti közösségekből a választott közösségek felé
• A kívülről meghatározottságból a belülről meghatározottság felé
• A meghatározottságból a szabadság felé
• A hagyományos közösségektől, az új típusú közösségek felé
• Tehát a jövő közösségei: ahol szabad, individuális, felnőtt emberek elkezdenek egy közös cél érdekében együttműködni.

Kérdések kapcsán felmerült témák:

• Hogyan lesz közös célja a közösségnek? Milyen folyamatot kell biztosítanunk ahhoz, hogy az idea, a szellem megjelenhessen ebben? – 40:57
• Hogy tartunk ki emellett, hogyan valósítjuk meg ezt az ideát a gyakorlatban?
• A gazdasági értéket hogyan tudom közelíteni a valódi értékhez? Mi az áru és mi nem? – 45:58
• Az egyéni szinten hogyan kell hasznélni a 3D-s szemüveget? A test-lélek-szellem, a szellemi, szociális és gazdasági szféra egysége. – 55:08
• Mit tehetünk azzal, hogy mindig vannak olyanok akiknek megéri összekeverni a gyógyító princípiumokat? Határvédelem. – 56:32
• A rengeteg információból ami ma a viágban ránk zúdul, honnan tudjuk, hogy mi a fontos, mit kell követnünk? – 01:04:48
• Az igazi szabadság megtalálása azáltal, hogy rátalálunk arra amit akarunk. – 01:07:28
• Mit lehet azzal kezdeni, hogy nem motívál eléggé az életcélom? Az akarat elakadása. – 01:09:53

I. Bevezetés, az előző előadás felidézése

• Átmeneti korszak – miből, mibe?

II. Régi és új ember összehasonlítása – 3:52

• A régi ember kívülről meghatározott
• Az új (modern) ember belülről meghatározott
• Az új ember kihívásai: szabad választás, időzavar

III. A valódi szabadság keresése – 12:14

• A modern ember új érzékszerve, a küldetésének érzékelése
• Nem tudsz olyan dolgot csinálni amit nem akarsz, ezért az igazi kérdés: tudom-e, hogy miért akarom csinálni?
• A mosogatás mint példa: a cselekvés mögötti valódi miértek feltárása
• Nem az a szabadság, hogy bármit megtehetek, a valódi szabadság: amikor tudom, miért csinálom, amit csinálok
• A régi ember világának szétrobbanására azért volt szükség, hogy az ember képessé váljon a saját, szabad útját járni, hogy szabadon tudjon döntéseket hozni
• A szabadság keresésnek a velejárója, hogy kell tudni a rosszat is választani és most ebben a nagyon sok rosszban vagyunk benne, globálisan.
• Közösségalkotás nagy kérdése: Ameddig azt se tudjuk kik vagyunk, hogy akarunk élni, mit akarunk csinálni egyénileg, akkor hogy csinálunk ebből olyan közösséget, amiben mindenki a saját küldetésében áll?

Első kérdés-felelet rész – 20:40

• Vajon az ember saját akaratából lépett ki a régi burokból, vagy külső nyomás hatására?
  • Nem a nyomás miatt történt, hanem éppen a nyomás elvesztése miatt.
• Miért van, hogy azok is túlterheltek, akik már megtalálták a küldetésüket?
  • Mert egy fejlődési folyamatban vannak, és ha időszűkében vagyok, az csak annyit jelent, hogy az az értékrend, ami alapján meghatározom, hogy mit csináljak, ki vagyok, az még nem elég stabil.
• A választási szabadság vagy a keretek eltűnése okozza-e a széttöredezettséget?
  • A régi ember külső szabályok által volt megtartva, az új embernek belülről kell meghatároznia magát, ami szabadságot, de széttöredezettséget is hoz.

IV. A közösségalkotás nagy kérdésre a válasz: szükség van közös vezérképre, vezércsillagra, közös küldetésre – 29:25

• A régi ember háromszintű kasztrendszere (pirosak, zöldek, kékek).
• Az új emberek szabadon gondolkodnak, együtt kapcsolódnak és együtt dolgoznak.
• Hogy jutunk el a régiből az újba? Az összes ember megtalálja, hogy ő kicsoda, miért született, és mi az ő vezércsillaga, azaz miért jött ide a földre, és mi az ő küldetése.
• Ami már megy az együtt gondolkozás, ami ritkábban megy: a szeretetben való együttműködés.
• De mi fogja össze az akaratunkat? Az egyéni csillagokat összekötő vezércsillag.
• Tehát keressük az egyéni érdekeket meghaladó célt, azaz miért vagyunk mi egy sorsközösség.
• Ez szűrő is lesz, hogy ki az, aki ehhez a magasabb célhoz tud kapcsolódni.

Második kérdés-felelet rész – 35:53

• A mai ember tudatszintjén ez valóban meg tud valósulni?
  • Nem, most hibrid rendszerek jönnek létre. De az fontos, hogy ha tudod, honnan mész át, hova és miért (a tét: a szabadság), az segít.
  • Azok a közösségi kezdeményezések, amit ti csináltok, a jövő társadalmának a magjai.
  • „Most mi a trutyi báb vagyunk, a probléma csak annyi, hogy az emberi munka és tudatosság nélkül ebből nem lesz pillangó.”
• Mit tudok azzal kezdeni, hogy az ember éli fel a Föld erőforrásait, hogyan lesz elegendő időnk?
  • Az emberi közösségeket nem lehet úgy megszervezni, mint ahogy az anyagot megszerveztük.
  • A közösségekbe fektetett tudatos munka eredménye nem a fizikaiba kerül, hanem a szellemibe – és az továbbhat.
• Milyen iskolarendszer segíti a gyerekeket abban, hogy megtalálják a saját útjukat?
  • Az lenne a legjobb, ha összeállna 10 szülő és kiválasztanak kettőt maguk közül, hogy tanítsa a gyerekeiket. Az lenne a jó, ha minél sokszínűbb lenne.
• A forma szellemek hátrébb vonultak, de sok társadalmi szereplő meg akarja mondani, hogyan éljünk.
  • Az ellenerők most több helyen tudnak belekapni az emberbe: objektív gonosz (intézményrendszerek), szubjektív gonosz (emberi gyengeségek, önazonosság hiánya).
• Mi van akkor, amikor egy ember határozza meg a vezércsillagot?
  • Leggyakrabban egy-két-három úttörő kapcsolódik legerősebben a vezércsillaghoz, a többiek hozzájuk igazodnak. Ha nem vagyunk elég tudatosak, ez kaotikus lehet.
  • A vezércsillag nem statikus, hanem „jövő dolog”: ha én teszek egy lépést felé, ő is közeledik – a ködből így bontakozik ki, nem változik, hanem feltárul.
• Egy cégben adott az emberanyag – fel lehet gyorsítani a fejlődést?
  • Ha tudod, mennyi fájdalmon át lehet fejlődni, nem kívánod másnak, hogy gyorsabban haladjon.
  • Két fázis van: először aktiválni, amit már tud az ember, de még nem használ. Második fázis: minden individuumnak fejlődnie kell – ebben segít a konfliktus, ezért kell mediátor a közösségekbe.
• Mi gátolja a közös vezércsillag kialakulását? Ha nem közös a világkép.
  • Javaslat: jelenítsük meg, ki milyen távol áll a közös küldetéstől – így alakulhat ki felelősségvállalási hierarchia, amihez igazodhatnak a jogi és döntési folyamatok is.

V. Záró gondolatok

• A modern közösségépítés kihívása: vér szerinti kapcsolatok helyett tudatos, választott közösségeket kell létrehozni.
• Mi a közösség immunrendszere? Nem alakul ki magától – pl. konfliktuskezelés, ritmusok, rendszeresség, keretek.

I. Közösségre ébredés folyamata

• Az akarat befelé fordulás – „Én mit akarok?”
• A morális impulzus megjelenése – másképp akarok élni
• A külső hitrendszerből, belső vallásosság kialakulása – én miben hiszek
• Ehhez új képek, képzetekre, egy új megismerésre van szükségem
• Aminek a következménye, hogy elkezdem keresni egy érzék feletti megismerést, hogy kialakítsak egy új képet a világról
• Ennek a motorja, hogy akkor érzem igazán embernek magam, ha gondolkodok is, ha érzek is és ha akarok is.
• Ezen a ponton létrejön egy feszültség az amiben hiszek és amit csinálok között, ez létrehoz egy belső meghasonlást – ez a fájdalom és szenvedés nagyon fontos, mert ez lesz a forrása annak a léterőnek, ami tovább visz a közösség keresésben (az U alja)
• A sorsközösség felismerése és kapcsolódás az emberiség fejlődéséhez – ezen keresztül megértem mi az életem értelme
• A munka mint a kiteljesedésem tere – élni és dolgozni akkor fogok kitejesedetten, ha a teljes emberi lényemmel részt tudok venni, abban amit teszek és ez kapcsolódik valamilyen korfeladathoz (nagyobb egészhez)

II. Közösség működése – 15:15

• Egy közösség akkor tud jól működni, ha ez a három egyben van: szellemi közösség, lelk közösségi, akarati vagy gazdasági közösség
• Az elégedetlenség mint a fejlődés motorja
• A közösség működésének három fő akadálya:
  • A szellemi megismeréstől való félelem
  • Félelem egymás megismerésétől – szinpátia-antipátia erők szét tudják szedni a közösséget
  • Gyenge akarat
• A közösség feladata, hogy  ezt a három akadályt elhárítsák, gyógyítsák

III. Kicsoportos munka – 25:50

Mi hangzott el? Mi az ami megérintett? Milyen kérdésed merült fel ezzel kapcsolatban?

IV. Kérdés-felelet rész rövid válaszokkal – 26:25

• Hogyan tud egy közösség az új megismerési folyamatot szabadon, de támogatón segíteni?
  Olyan folyamatokat kell létrehozni, amelyek orientálnak, de nem korlátoznak – a megismerés szabadságát művészi módon kell támogatni.
• Hogyan tud egy közösség úgy működni, hogy ne nyomja össze az egyéneket, mégis támogassa őket?
  Úgy, hogy tudatosítja a saját kapacitásait és rétegzett belépési folyamatokat alakít ki, figyelembe véve az egyének fejlődési helyzetét.
• Milyen kapacitással kell rendelkeznie egy közösségnek az újonnan érkezők integrálásához?
  Csak annyi új tagot tud fogadni, amennyit a meglévő mentorok támogatni képesek; a befogadás mértéke korlátozott.
• Milyen folyamatok segítik az új tagok fokozatos bevonódását a közösség magjába?
  Átmeneti zónák, belső körök és fokozatos beavatási lépcsők kialakítása, amelyek mentén az egyének beljebb kerülhetnek a közösségi tudatba.
• Milyen szerepe van a mentoroknak az integrációs folyamatban?
  Ők kísérik az újakat, segítik őket abban, hogy felismerjék saját kapcsolódásukat a közösség céljához és szellemiségéhez.
• Mitől függ az egyén elköteleződése a közösségben?
  Attól, hogy milyen mélyen kapcsolódik a közösség szellemi lényéhez – minél közelebb kerül ehhez, annál nagyobb lesz az elköteleződés.
• Mi befolyásolja az egyén felelősségvállalási képességét a közösségben?
  Egyrészt a saját lelki fejlettsége, másrészt a közösség által kínált tudatosító és támogató folyamatok.
• Milyen szellemi lény kapcsolódik egy közösséghez, és hogyan jelenik meg?
  A közösség szellemi célja hívja meg a szellemi lényt, aki a közösség magját képezi; ennek tudatosítása nélkül más erők foglalják el a helyét.
• Mi a különbség szellemi és jogi hierarchia között a döntéshozatalban?
  A jogi rendszer egyenlőségen alapul, míg a szellemi kérdésekben természetes hierarchia van, mely felismerésen és érettségen alapul.
• Hogyan lehet felismerés-alapú hierarchiát működtetni egy közösségben?
  Minden döntési kérdés esetén meg kell vizsgálni, hogy az adott témában kik az illetékesek – a közösség ezt közösen tudja felismerni.
• Hogyan különböztethető meg az egó-akarta az énből jövő szellemi akarattól?
  Az alsóbb (egó) akarat erős és kényszerítő, míg a szellemi impulzus szubtilis, elhall és szabadságot hagy – nekünk kell életben tartani.
• Mi a közösségi szellemi impulzus természete, és hogyan lehet életben tartani?
  A szellemi impulzus szabadon hagy és elcsendesedik – ezért kell rendszeresen tudatosítani, például rituálékkal, emlékeztető mondásokkal.
• Létezhet-e közösség transzcendens kapcsolódás nélkül?
  Igen, de akkor az üres helyet más – nem tudatosan választott – erők töltik be; az irányítás kicsúszik a közösség kezéből.
• Mi történik, ha egy közösség nem tudatosítja, hogy miért jött létre?
  Más célok és szellemi erők irányítják, amelyek nem feltétlenül szolgálják az emberek fejlődését – tudatosság híján manipulálhatóvá válik.
• Miért van szükség közösségre a megismerés, fejlődés és cselekvés útján?
  Az igazság teljessége csak több nézőpontból látszik, fejlődni csak visszajelzések által lehet, és cselekedni csak együtt vagyunk képesek.
• Miért fontos a közösségi tükör a fejlődéshez?
  A visszajelzések és tükrözések segítenek felismerni a vakfoltjainkat, amiket egyedül nem látunk meg – nélkülük nincs valódi fejlődés.
• Milyen lépések segítik az egyént abban, hogy megtalálja a helyét a közösség célrendszerében?
  A közösség reális szellemi hierarchiájának felismerése, és abban való helymeghatározás, amely minden kérdésnél más lehet.
• Mi a különbség aközött, hogy az egyénnek szellemi elhivatottsága van, vagy csak ösztönös célja?
  A szellemi cél tudatos és magasabb rendű, míg az ösztönös cél az alsóbb késztetéseken alapul – a különbség a tudatosság foka.
• Hogyan tudja egy közösség leképezni szervezetileg a szellemi realitásokat?
  Úgy, hogy minden döntési helyzetre vonatkozóan felismeri, kik az illetékesek – és nem általános hatalmi központokat hoz létre.
• Mi a felelősségvállalás szerepe a közösségben – egyéni és közösségi szinten?
  A felelősségvállalás egyéni lelki képesség, de a közösség dolga olyan folyamatokat létrehozni, amelyek ezt lehetővé teszik és támogatják.