Oldal kiválasztása

Egy stresszementes munkahelyért pályázaton az egyik szervezet akikkel dolgozom (és akik kisvállalat kategóriában nyertek), meglátogatta a hazai nagyvállalati nyertest. Tehát ahhoz a gyárhoz látogattunk el, amely Magyarországon elvileg ma a legstresszmentesebb, legemberibb!?

A telephelyen kb 300 -an dolgoznak, és éves szinten 300 milliárd a bevételük. Tehát elvileg egy ember 1 milliárd Ft értéket hoz létre évente!?
Már a beléptetés elgondolkodtató volt. A recepcióról igazolvány ellenőrzés után elkísértek minket egy kis szobakonténerbe, ahol csak egy képernyő és székek voltak. A látogatók itt nézhetik meg a kötelező, 10 perces biztonságtechnikai eligazító videót. Megtudtuk, hogy hova, milyen védőöltözetben mehetünk be, a sárga csíkon szabad haladnunk, kötelezően fognunk kell a korlátot minden lépcsőnél és mit tehetünk engedély nélkül is, …
Ezután mindenkiről fénykép készült és arcképes vendég igazolványt kaptunk (egyszeri látogatóként!)
Érdekes, hogy a szervezet biztonsági igazgatója volt a vendéglátónk, ő vezetett végig minket. Valójában minden humanizálási kísérlet tőle származik, a HR egy adminisztratív osztály csupán. Rájöttek ugyanis, hogy a biztonság növelése is pszichológián keresztük érhető el.

Az igazgató irodájában, miközben egy prezit mutogatott az éves családi napról, meg a céges célkitűzésről, céges történelemről, hangtalanul pincérek jöttek be és szolgáltak fel rágcsálni, innivalókat.

A 300 ember 5 szintű hierarchiába van szervezve, jellemzően szinte mind egyetemet végzett emberek (nagy kérdés, hogy minek?). 2 külsős pszichológus foglalkozik velük.

Évente egy biztonsággal foglalkozó hetük van, amikor nem dolgoznak, csak önkéntesen különböző céges programokon vehetnek részt (pl. történetek más cégekből, ahol egy vezető gondatlan volt, ezért börtönbe került, vagy hogyan lehet meghalni tejcukor por robbanásban). Vannak azért fitness  programok is, de állítólag azokra kevesebben mennek el.

A gyártlátogatás sokkoló volt. Diplomás emberek úgy dolgoznak évtizedeken át, hogy tetőtől talpig fehér védőöltözet van rajtuk, egyedül mérnek vagy gépeket figyelnek meg és etetnek egy egy csökkentett légnyomású üvegkalitkában. A gyárlátogatás nekem egy állatkert látogatásra hasonlított, ahol a látogatók a sárga csíkról benézhettek a nagy üvegablakon át, a magányos csendben matató biorobotokra. Próbáltam köszönni, nem köszönt senki vissza.
A dolgozók betanítási ideje egy-másfél év. Csak azért keresnek egyetemet végzett mérnököket, mert azok a négy év alatt megszokták a mérést az óvatosságot, a labort. Semmilyen szellemi munkára nincs szükség!

Az értékteremtésről: az alapanyagok, értsd maga a hatóanyag indiából és kínából érkezik hatalmas konzervekben, por formájában. Ez a gyár úgy állít elő 300 milliárdot, hogy ezt a port minőségileg ellenőrzi, összekeveri tejcukorral vagy más hordozóanyaggal, összepréseli tablettává az európai ízlésnek megfelelően és csomagolja. A kiadások 50%-a az alapanyag, 40% a bér, 10% gépkarbantartás. A profitról nem volt szó, de arról igen hogy egy miligrammnyi hatóanyag a gyógyszertárban kb 3-4 nagyságrenddel kerül többe mint amennyiért indiából érkezik. Ennyi.

Az anyacég előírásai alapján mindenhol egységes 21 fok van, csak mesterséges fény, alacsony zajszint. Zenét tilos hallgatni. Beszélgetni nincs kivel. Telefont és más egyéb tárgyat bevinni tilos. Ebédelni külön lehet, mert közben nem állhatnak le a gépek. WC-re nem könnyű kimenni, mert ehhez át kell öltözni, ezért az emberek inkább nem isznak vizet napközben (külön figyelmeztetni kell őket arra, hogy igyanak mégis). Minden be van kamerázva, minden egyes doboz minden egyes lépése le van fényképezve. Mindennek ellenére nincs fluktuáció. Magas a fizetés és nehéz bekerülni.

Uraim, ez ma a gyárak közül a leg leg. A srác elmondta, hogy volt már autógyárban, élelmiszergyárakban és ennél csak rosszabb van. Pl. ugyanaz, mint a fenntiek csak éppen 50 fokban és zajban. Vagy évekig egyetlen karmozdulat a munka. Vagy olyan olajfüst van, hogy nem látsz el 20m -re… Az ország hány %-a dolgozik vajon így? Egy ilyen munka után mivé válik az ember? Milyen társadalom az, ahol a társadalom egyik fele ideje nagy részét így tölti, a másik felének meg fogalma sincs róla, hogy azért, hogy neki ne legyen keserű a tabletta vagy a por lenyeléskor, micsoda extra pénzeket fizet ki és micsoda ára van a kényelmének társadalmi szinten?